A madarak közül a pápaszemes pingvineknél, a vörösfülű aráknál, a jácintkék aráknál, a rózsás és a borzas gödényeknél, a batláknál, a skarlát íbiszeknél, a rózsás flamingóknál, a fekete hattyúknál, a koronás darvaknál, a tűzcsízeknél és a kék püspökpintyeknél, a hüllők közül pedig a vöröshasú huszárteknősöknél, a vitorlásgekkóknál, a hondurasi királysiklóknál és a Ruthven-királysiklóknál volt külön említésre is érdemes szaporulat. A 2018-ban született állatok mellett sokan voltak kíváncsiak a 2017-es esztendő legvégén világra jött kiselefántra és a gorillakölyökre is, valamint a már nagyobb, de még mindig kölyöknek számító, négyéves orangutánokra is. Az idén világra jött kisállatok közül természetvédelmi jelentősége van az aranyhasú mangábénak, mert ez a faj őshazájában is ritkulóban van, a világ állatkertjeiben pedig 12 helyen összesen 27 egyed él. A két cebui kismalaccal és a vörösfülűara-fiókával, a gyűrűsfarkú makival és a három pápaszemespingvin-fiókával, továbbá a sörényes hangyászkölyökkel és a jácintkékara-fiókákkal szintén ritkulóban lévő, fenyegetett fajok egyedszámát sikerült gyarapítani.
Földimalacok kifutójukban a Fővárosi Állat- és Növénykert Holnemvolt Vár névre keresztelt játszóparkjában a megnyitó napján, 2018. MTI Fotó: Kovács Attila A magyar állatmesék világát is meglehet ismerni A központi építményében, a Hetedhét Palotában a magyar állatmesék világával lehet megismerkedni. Az ötszintes épület 2700 négyzetméterén egy oktató- és játszóház található, amelynek játékai között ismerős állatmesék elevenednek meg, és a játékok Vuk, Mekk Elek, A Nagy Ho-ho-horgász, Pom Pom, Süsü és Dr. Bubó történetei köré szerveződnek, de Csukás István kifejezetten a helyszín számára egy teljesen új mesét is írt Brekk berek címmel. A játékok mellett a létesítményben az adott mesékhez kapcsolódó állatok is láthatók, az egyes fajokat bemutató ismertető táblák szövegét szintén Csukás István írta. A helyszínhez kapcsolódik a Frakk terem is, amely az ismert meséken keresztül oktatja a gyerekeket a felelős állattartásra. Az állatkerti játszópark része lesz a még kialakítás alatt lévő Sünispotály, amely az állatkertben zajló mentőmunka új központjaként funkcionál majd ezen a bázison ismerheti meg a közönség a munka részleteit is.
A Fővárosi Állatkert több mint 100 évvel ezelőtt is tartott már cápát, azonban akkor még csak az Adriában honos, kispettyes macskacápának tudtak megfelelő körülményeket biztosítani. Az új cápasuliban már most többféle cápa látható: feketeúszójú szirtcápa, rozsdás, homokszínű és rövidfarkú dajkacápa és zebracápa is, de a benépesítés folyamatosan zajlik. Az akváriumban a cápák mellett többféle rája is megtekinthető, a gitárhalak, denevérhalak és aranymakrélák mellett. A látogatóközpontban a közönség továbbá annak is szemtanúja lehet, hogyan foglalkoznak a halakkal a gondozók, például hogyan tanítják meg őket arra, hogy együttműködjenek a szakemberekkel az orvosi vizsgálatok vagy kezelések során. A cápasuliban összesen három tengervizes medencét alakítottak ki, a két kisebb medence 30 ezer és 90 ezer, a legnagyobb 660 ezer literes. A bemutatóhely az állatkert Holnemvolt Parkjában található, állattartási szempontból azonban a Pannon Park tengeri akváriumához kapcsolódik majd. A helyszíni bejárás során Persányi Miklós az építés alatt álló Pannon Parkot, valamint annak központi építményét, a biodómot is bemutatta.