Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.
Budapest XIV. kerületében, a Városligeti-tó ún. Széchenyi-szigetén található. Négy hídon keresztül közelíthető 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely "három dimenzióban" ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta. A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyadvár (hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport) Alpár Ignác építész által alkotott épületegyüttes a budapesti Városligetben. részei: 1. Román kori épületcsoport 2. Gótikus épületcsoport 3. Reneszánsz–barokk épületcsoport 4. Köztéri szobrok (forrás:ra)
11 kép 1/11 fotó Nagyon jó ( 12 értékelés) Bemutatkozás A Városligetben található Vajdahunyadvárban rendezték be a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot, de az épület már önmagában is keresett turistalátványosság. Az épület azért készült 1896-ban, hogy bemutassa a magyar építészettörténet 1000 évét, érzékeltetve a négy fő stílust, a románt, a gótikát, a reneszánszt és a barokkot. Az épületen jól megfigyelhetőek más jellegzetes magyar építmények egyes jegyei, részletei, például a jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete vagy a Gödöllői Királyi Kastély egyes motívumai. A legjellegzetesebb rész az erdélyi Vajdahunyad várára emlékeztet, innen kapta a nevét a budapesti épület is. A Mezőgazdasági Múzeum létesítése pedig azért is volt fontos, mert a mezőgazdaság volt Magyarország fő ágazata, így szerették volna bemutatni a történetét, fejlődését. Napjainkban 9 állandó és több időszaki kiállítással várja a látogatókat. A mezőgazdaság mellett az erdészet, a vadászat, halászat, szőlő és a bor, a domesztikáció, az erdők és növények, valamint a lótartás történetét is megismerhetik az érdeklődők.
A lepkeorchideák gyors elterjedését az 50-es években felfedezett új szaporítási eljárásoknak köszönhetjük. Ma már szinte minden virág boltban kaphatók, és mindenki számára elérhetőek ezek a kedves növények. Gondozásuk nem igényel különösebb szakértelmet, talán ennek is köszönhetik fantasztikus népszerűségüket. Lakásban, 18-21 fokos hőmérsékleten jól érzik mag ukat, de igényesek a fényre, lehetőleg ablak közelében keressünk számukra helyet. A déli tűző naptól óvni kell a leveleket, mert könnyen megégnek. A páratartalmat biztosíthatjuk néhány nagy levelű szobanövénnyel, páfránnyal, amelyet naponta egyszer-kétszer megspriccelünk. A lepkeorchideákat télen elég hetente egyszer öntözni, nyáron, nagy melegben hetente kétszer, háromszor kapjanak friss (lehetőleg lágy) vizet. A levelekről a port rendszeresen el kell távolítani, mert a sok por akadályozza a levél légcseréjét. A legtöbb lepkeorchidea ősszel hozza a virágszárakat, amelyeken a bimbók több hét alatt fej lődnek ki, és a tél derekán nyílnak.
Helyi elnevezés Vajdahunyad vára Elhelyezkedés Zugló, Budapest, Magyarország A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár Alpár Ignác építész alkotása Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon keresztül érhető el. wikipedia Címkék 360° tartalom • Mezőgazdasági múzeum • Akadálymentesített • Kastély • Múzeum Letöltés Továbbiak
A magyar építészet ezeréves történetét "három dimenzióban" kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoport ot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel. A kompozíció nagy közönségsikere miatt 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. Budapest, Városliget - Vajdahunyad vára légi fotón Vajdahunyad vára a magasból, Budapest Vajdahunyad vára télen a jégpályával Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta. Részei [ szerkesztés] A Hidas- vagy Nyilaskapu, balra a Segesvári-, jobbra a Tompa-toronnyal, amihez az Oroszlános kőhíd vezet Román kori épületcsoport [ szerkesztés] Úgynevezett Jáki-kápolna – alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, benne minden vasárnap szentmisét tartanak. Gyakran rendeznek esküvőket, koncerteket is.
Kerengő – Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival. Auditórium. Kínzótorony – 37 m magas. Környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza. Tompa-torony (a tó felőli oldalon). Oroszlános kőhíd. Hidas- vagy Nyilaskapu – szélessége 10, 5 m. A csapórács csak imitált: nem ereszthető le és nem zárható be. A felette lévő ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki várból valók. Segesvári bástyatorony – a kapu másik oldalán. Környéke, a Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú. Gótikus épületcsoport [ szerkesztés] Nyebojsza-torony – a főhomlokzat karakterét az azonos nevű vajdahunyadi torony másolata határozza meg. Hunyadi-loggiák szintén a vajdahunyadi várudvar alapján. Lovagterem. A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat). Dómhomlokzat. Hunyadi-udvar – a kapu felőli falon a csütörtökhelyi kápolna csipkézett bejárata, oszlopsoros-bolthajtásos erkély Árpád-házi királyok domborműveivel. A szemben lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia I. Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza.