A BUX a BÉT hivatalos részvényindexe, mely valós időben kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index kalkulációja a Xetra tőzsdei kereskedési rendszerben jegyzett árak alapján történik, amely egyben referencia árfolyamokat is jelent a magyar tőkepiac számára. Az index funkciója, illetve a magyar gazdaságban játszott szerepe és irányjelző mivolta megegyezik az amerikai gazdaság számára a DJIA vagy a német gazdaság számára a DAX indexek szerepével. Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át 1999. októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is, határidős és opciós jegyzései a BÉT származékos szekciójában lehetségesek.
(Ez technikai okokból kissé eltér az első grafikon nap közbeni értékétől. ) Így logikus módon a magyar részvények árai mintegy 0, 7 százalékkal estek euróban számolva. Ehhez a BUX indexet egyszerűen átszámoltuk euróra, ennek a házi készítésű indexnek az értéke egy éve 129, 7, ma 128, 9 volt. (2. grafikon. ) A londoni példa Azt kell mondjuk tehát, hogy a világ legtöbb tőzsdéjétől eltérően a magyar részvények indexe az utóbbi egy évben – devizában – lényegében nem ment sehová. Dollárban számolva viszont még rosszabb lenne a helyzet, hiszen a dollár/forint 10, 5 százalékkal emelkedett ez idő alatt. A devizaárfolyamok hatásának egy másik érdekes példája a londoni tőzsde. A 2016-os Brexit-szavazás óta a brit fizetőeszköz főleg leértékelődő trendben mozgott. Nap mint nap előfordult az utóbbi években, hogy a londoni irányadó index emelkedett, miközben egész Európában estek a részvényárak. Fontban vagy euróban? De ez sokszor csak a látszat volt, gyakran kiderült, hogy ez csak fontban igaz. A font leértékelődése miatt más devizákban számolva valójában esett a brit részvények értéke is, legalábbis rövid távon.
A külföldi elemzők jellemzően euróban vagy dollárban számolnak, így a magyar vállalatok eredményessége a szemükben csökkenhet. Ezzel párhuzamosan viszont az euróban, dollárban kifejezett részvényárak is alacsonyabbak lesznek, ha a pesti részvényárfolyam nem változik, a forint viszont gyengül. Például egy 14 000 forintos OTP-részvény 44, 44 eurót ér 315 forintos keresztárfolyam mellett. De csak 41, 4 eurót 338 forintos euróval számolva. Ha pedig a részvényeink olcsóbbak lesznek euróban, akkor az növelheti is a külföldiek vételi kedvét. Kivéve, ha további leértékelődéstől kell tartani, ami sajnos elképzelhető. (Erről itt is írtunk. ) Ellentmondásos hatások A hatások tehát ellentétes irányúak: Olcsóbbak a részvényeink, de kevesebbet ér a cégek eredménye is, amely más részről viszont nőhet a leértékelődés miatt. A pontos egyenleget megállapítani nem könnyű, talán a részvényelemzőknek sem. De mit mutatnak az árfolyamok? 2. Grafikon: A BUX index forintban és euróra átszámolva (Forrás: BÉT és MNB) A BUX index 5, 7 százalékos emelkedése mellett egy év alatt 6, 5 százalékkal drágult az euró az MNB hivatalos középárfolyamai alapján.
Termékkereső Gépelje be a keresett pénzügyi eszköz nevének első pár karakterét, majd válasszon a listából! A név mellett ISIN kódra is kereshet. A lehetséges termékek köre hazai és nemzetközi részvények, kötvények, befektetési alapok, indexek, devizák, határidős kontraktusok, biztosítási eszközalapok.
A weboldalon elérhető előadások, vagy a megvásárolható oktató DVD-k, termékek, tanfolyamok során bemutatott kereskedési rendszereket, kereskedési felületeket az oktatók kizárólag szemléltetési célból használják. Az egyes brókercégeknél elérhető kereskedési rendszerek, platformok demó vagy valós számláinak használata csak szemléltetési, bemutatási célt szolgál a tanfolyam során. Nem javasoljuk tehát, hogy a brókercég-választási döntését befolyásolja az, hogy a tanfolyam során, mely brókercégek rendszerét használják oktatóink.